amikor megfordul a világ (vissza)

Kitakartam a szemét, az egyiket.

Mosolygott volna mögötte a zöld

retinával volt, hogy illeget.

Ír költ.

Bemutatott nekem őt, neki ment,

hogy kékként érezzem a szellőt,

melyet kellett kérnem fent.

E szét lőtt.

Gorombamód gombát mérgeztem

vele keltem, s kapcsoltam fényt.

Gyanúsan kelletlen véletlen

én élt.

Azért picit mérges lettem melyben

játszottam agyat hagyót.

Éjszaka nagyot retten.

Volt rót.